Az internetes, illetve mobilfizetési rendszerek terjedésével egyre nagyobb az igény az emberek részéről, hogy minél hamarabb átérjen a pénzük a célszámlára, ennek ellenére még banki munkanapon és a pénzintézetek nyitva tartási idejében is legalább egy órát igényel mostanság, amíg megvalósul egy banki átutalás; hétvégén pedig akár napokba is telhet átküldeni a barátunknak az éttermi fogyasztás során kölcsönkért pénzt, vagy kifizetni valamilyen szolgáltatást. Hamarosan azonban pozitív változásokra készülhetünk, és nem csak az átutalások teljesülési idejét tekintve. Jön a bankvilági forradalom.
Elképzelni is nehéz manapság, hogy mindössze néhány évvel ezelőtt még akár napokat is várni kellett, amíg egy szolgáltatást átutalással fizetve átért a pénzünk a célszámlára, akkor is, ha a tranzakciót online indítottuk el és banki munkanapon tettük ezt. A felgyorsult üzleti világban ez ma elképesztően sok idő. Nem véletlen, hogy több fázisban több fejlesztés is megvalósult azóta, aminek köszönhetően banki munkanapon ma már egy óra alatt is átérhet a pénzünk belföldön a megadott bankszámlára, miután – nem túl kényelmes módon – legalább egyszer elkértük majd bepötyögtük a 8x3, azaz összesen 24 számjegyű GIRO-kódot, amit remélhetőleg nem írtunk el. Ha azonban a pénzt az esti órákban vagy hétvégén szeretnénk kifizetni, akkor még most is beletelhet a pénz megérkezése akár 3 napba is. Ha például pénteken este 8-kor jut eszünkbe, hogy még nem fizettük ki a barátunknak a közös utazásunk benzinköltségét, vagy valamelyik aukciós oldalról megrendelt termékünket, akkor hiába is indítjuk el azonnal az utalást az online felületen, a pénz leghamarabb csak hétfőn délelőtt fog a célszámlára megérkezni, pont úgy, mintha kivártunk volna. Hosszabb ünnepek alatt pedig még több időt igényelhet ez.
És akkor a nemzetközi bankközi átutalások akár több hetes időtartamáról és tetemes költségéről nem is beszéltünk. Nem véletlenül váltak népszerűvé az olyan rendszerek mint a Transferwise vagy a PayPal, ahol jóval olcsóbban és ellenőrizhetőbben és gyorsabban lehet megvalósítani egy nemzetközi tranzakciót. És persze ott vannak a különféle mobilfizetési rendszerek is, ahol a pénz azonnal, késedelem nélkül átérhet egyik számláról a másikra. Ha csak ezeket nézzük, máris látszik, hogy a bankok milyen komoly versenyhátrányba kerülhetnek, ha nem fejlesztenek végre.
Ezeket a kihívásokat felismerve a világ több országában elindult már az úgynevezett azonnali fizetési rendszerek fejlesztése (például a németországi SOFORT Banking, illetve az amerikai clearXchange), amelyeknek a lényege, hogy az egyes pénzforgalmi tranzakciók a különböző pénzintézetek között is néhány másodperc alatt teljesülnek. Ennek jelentőségét felismerték a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) is, ugyanis hamarosan Magyarországon is létrejöhet egy azonnali fizetést megvalósító bankközi rendszer, valamint más fejlesztések is ott vannak már a „csőben”.
Az MNB Fizetési rendszer 2016 jelentése bővebben ír erről. A jelentés alapján a fejlesztésnek két fő célja van: egyrészt a magyar pénzforgalom hatékonyságának és a magyar gazdaság versenyképességének további növekedését jelentősen támogathatná egy olyan, az év minden napján 24 órában működő fizetési rendszer létrehozása, amelyen keresztül mindössze néhány másodperc alatt lebonyolítható a fizetési műveletek döntő többsége. Másrészt az azonnali fizetési rendszer használatával a hazai bankok is képesek lesznek széles körben innovatív pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, a fizetési piacra belépő új nem banki szereplők (például technológiai cégek) pedig a gyors és modern infrastruktúrához történő szabad hozzáférésen keresztül a banki termékekkel is versenyző fizetési szolgáltatásokat fognak tudni létrehozni. Ebből következően egyrészt számos olyan helyzetben lehet majd elektronikus úton fizetni, ahol most nincs reális alternatívája a készpénznek, másrészt a jelenleginél sokkal gyorsabban terjedhetnek el az új technikai megoldások a hazai pénzforgalmi piacon is, így pedig innovatív fizetési megoldások jöhetnek létre (amilyenek például a mobilfizetési szolgáltatások). Magyarán amíg az elektronikus fizetések piacát jelenleg a bankkártyák uralják, a jövőben ezek kiválthatóak lehetnek az új rendszerre épülő szolgáltatásokkal.
Maximum 5 másodperc alatt ér majd át a pénz
Az MNB gőzerővel dolgozik a hazai azonnali fizetési rendszer létrehozásán, vagyis egy olyan folyamatosan elérhető alapinfrastruktúra megalkotásán, amelynek használatával egyrészt másodperceken belül lebonyolíthatóak a fizetési műveletek a fizető fél és a kedvezményezett között, másrészt pedig a rugalmas üzenet-feldolgozási képesség miatt innovatív fizetési megoldások, valamint ezekhez kötődő kiegészítő szolgáltatások jöhetnek létre.
A jelentés azt is írja, hogy az azonnali fizetési szolgáltatást – összhangban az Európai Központi Bank és az ERPB elvárásaival – célszerű egy olyan modellben létrehozni, amelyben a központi elszámolási és kiegyenlítési infrastruktúrára építve bármelyik piaci szereplő létrehozhatná a saját fizetési szolgáltatását. Míg ezek alapvetően a szolgáltatások körében és minőségében versenyeznek egymással, a közös alapinfrastruktúrának és a közös szabványok használatának köszönhetően átjárhatóak maradnak.
Az azonnali fizetési rendszerre épülő szolgáltatásokat egyébként várhatóan két részre bontják majd: alapszintre és kiegészítő szolgáltatási szintre. Előbbinek, azaz az alapszolgáltatásnak minden pénzforgalmi szolgáltató esetén meg kell majd egyeznie, és a fizető féltől a kedvezményezetthez legfeljebb öt másodperc alatt el kell majd juttatni a küldött összeget olyan módon, hogy a kedvezményezett számára ez azonnal felhasználható legyen. Ennek a követelménynek a közvetett rendszertagok ügyfelei által indított vagy fogadott tranzakciói, valamint a bankon belüli tételek esetében is teljesülnie kell. A jelentés kitér rá, hogy a kiegészítő szolgáltatások terén ugyanakkor jelentős mértékben tudnak versenyezni egymással a piaci szereplők, hiszen az alapinfrastruktúrára építve számos olyan szolgáltatás hozható létre, amelyek akár kiterjeszthetik az alapszintű fizetési szolgáltatásokat, vagy további szolgáltatásokat kapcsolhatnak azokhoz.
Hosszú GIRO-kód helyett e-mail címre is utalhatunk majd
Egyébként az azonnali fizetés folyamatát segíti majd elő az is ,hogy lehetővé teszik majd másodlagos számlaazonosítók használatát is. A gyakorlatban ezt jelenti, hogy nem kell majd 24 jegyű GIRO-számlaszámokat beírnunk, hanem például a barátunk telefonszámának vagy e-mail címének megadásával is küldhetünk neki pénzt. Ez lehetővé tenné például azt is, hogy egy mobiltelefonos alkalmazáson keresztül a lehető legegyszerűbb módon, csupán a kedvezményezett telefonszámának megadásával, illetve kiválasztásával azonnali átutalást indítsunk.
Az MNB-s jelentés szerint egyébként az azonnali fizetési rendszernek három éven belül működnie kell majd.
Összhangban Európával
A fentiek alapján úgy tűnik, az új fejlesztés a télen elfogadott, úgynevezett PSD2 (Payment Services Directive) nevű uniós szintű irányelv szellemében történik. Ennek lényege, hogy a banki adatokra épülő cégeket támogatandó, 2018-ra minden banknak meg kell majd nyitni a rendszereit a pénzügyi-technológiai cégek előtt. Egy olyan új világ felé közeledünk tehát, ahol a bankok egyfajta „pénzügyi közműszolgáltatók” lesznek, vagyis egy alapinfrastruktúrát fognak nyújtani, amire a technológiai cégek ráépíthetnek hozzáadott értékű szolgáltatásokat: például automatizált befektetési tanácsadást (több intézet adatainak összesítéséből), illetve pénzintézetek közötti pénzmozgásokat. Az MNB által tervezett új rendszer ezt azzal toldja meg, hogy nem kell esetenként várakozni, amíg a tranzakciók lezajlanak.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.