Többek között ez derül ki egy friss felmérésből, amit a Mastercard megbízásából az Ipsos piackutató cég készíttetett idén nyáron, és amely számos, a magyarok digitális fizetési kultúrájára vonatkozó összehasonlító adatot is tartalmaz.

 Jóval a régiós átlag fölött van Magyarország a digitális számlafizetés terén, az okostelefon mellett pedig szívesen használnánk személyi igazolványunkat is fizetésre. Emellett a magyar válaszadók biztonságosabbnak tartják az ujjlenyomat azonosítást, mint PIN-kódot, áll a Mastercard Impact of Innovation című tanulmányában. Eszerint a közép-kelet-európai régióban élők 60 százaléka már használ fizetési alkalmazásokat, valamint a megkérdezettek túlnyomó többsége (80 százalék) szívesen fizetne bankkártya helyett okostelefonjával vagy táblagépével. 

Jó véleménnyel vagyunk a digitalizációról

A kutatásban a közép-kelet-európai régiót képviselő kilenc országban (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia) a fogyasztók jobb véleménnyel vannak a digitalizációról, mint a kontinens nyugati felén. A fogyasztók többsége (több mint 70 százaléka) elégedettebb a digitalizációval, és pozitívabban látja az innováció hatását a társadalomra, mint a Nyugat-Európában élők. Közép-Kelet-Európa országai között találunk kimagasló piacokat is, ilyen például Románia, ahol a régión belül a legmagasabb a digitalizációval kapcsolatos elégedettség szintje, és ahol a legtöbb okos eszközt használják. Szintén fontos megemlíteni Bulgáriát, ahol a megkérdezettek egyharmada több mint tíz digitális szolgáltatást, vagy mobilalkalmazást használ, ráadásul a felmérés készítői itt találták a legtöbb magas szinten digitalizált felhasználót (a megkérdezettek 20 százaléka került „lelkes promóter” kategóriájába).

Napi 4,1 óra a mobiltelefonnal 

Hasonlóan más régiókhoz, a Közép- és Kelet-Európában élő fogyasztók kezében is szinte állandóan ott van az okostelefon. Az itt élők egy hétköznap átlagosan 4,1 órát eltöltenek ezeknek az eszközöknek a használatával, de a bolgár megkérdezettek akár napi öt órát is eltöltenek az okostelefonnal. Ez az átlag Nyugat-Európában 3,3 óra.

Az olyan jól ismert funkciókat mint az e-mailezés vagy az internetes keresés, a válaszadók közel 90 százaléka használja Közép-Kelet-Európában. Ezek után a közösségi média, online üzenetküldés és online vásárlás következik a legnépszerűbb digitális szolgáltatások között.

Még több innovációra vágynak a régió lakói

A régiónkban a fogyasztók 80 százaléka elégedett az innováció mennyiségével a közösségi média, az utazás, a vásárlás és a fizetési szolgáltatások területén, de az egészségügy, a közoktatás és a közösségi közlekedés kapcsán a régió minden országában szeretnének több ilyet látni.

Népszerűek a számlafizetési lehetőségek

A kutatás arra is rávilágított, hogy a fizetési alkalmazásokon belül a számlafizetésre fókuszáló megoldások (hazánkban például az iCsekk) a legnépszerűbbek. Azokban az országokban, ahol ilyen szolgáltatások elérhetőek, a megkérdezettek 65 százaléka használ is ilyet.

A biztonság és a magánszféra mindenekelőtt

Miközben a régióban élő válaszadók lelkesek az innováció iránt, a bankszámlájuk biztonsága a prioritás, különösen, ha fizetésről van szó. A személyes adatok biztonsága a második legfontosabb tényező, de a bolgárok esetében ez magasabb az átlagnál. Az, hogy mivel biztosítják szívesebben a fizetési műveleteket egyes országokban változó. Például Szerbiában, Bulgáriában és Magyarországon, de különösen Romániában a megkérdezettek szívesebben használnának biometrikus hitelesítést. 

Nem vagyunk nagyon elmaradva a régiós átlaghoz képest

A kutatási adatok alapján egyébként Magyarországon a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használjuk a digitális szolgáltatásokat, de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén aktívabbak vagyunk. Kimagasló a digitális szolgáltatásokkal (online vagy mobilon) történő számlafizetés, amelyben a magyar átlag (54 százalék) duplája a régiósnak (27 százalék).

Többet e-mailezünk, mint mások

Az e-mail szolgáltatásokat is gyakran használjuk, a magyarok 70 százaléka naponta többször megnézi a leveleit, ez 15 százalékkal magasabb, mint valamennyi résztvevő régióé. Ám nem csak a leveleinket, de a randioldalakat/ alkalmazásokat is gyakrabban nézzük meg. A magyar lakosság 11 százaléka próbál digitálisan románcot szőni, minden harmadikuk naponta többször megnézi a használt oldalt vagy alkalmazás.

Arra a kérdésre, hogy milyen okos eszközzel váltanák ki szívesen a bankkártyájukat, a magyar válaszadóknál is az okostelefon (57 százalék) volt a leggyakoribb válasz, de a régiós átlaghoz képest többen vannak Magyarországon, akik személyi igazolványukat (29 százalék) vagy okosórájukat (21 százalék) használnák a plasztik helyett.

A vásárlás hitelesítését tekintve Európában már szinte mindenhol előnyben részesítenék az ujjlenyomatot a PIN-kóddal szemben, ráadásul a magyarok még lelkesebbek az új technológia iránt, a válaszadók 40 százaléka használná ezt a megoldást a PIN-nel (31 százalék) helyett. Ezek után nem is meglepő, hogy a magyarok nagyobb arányban (70 százalék) is bíznak a biometrikus hitelesítésben, mint a régiós átlag (61 százalék).

Így készült a kutatás

A kutatást a Mastercard megbízásából az Ipsos idén nyáron készítette. A felmérés a 20-50 éves, internettel és bankszámlával rendelkező lakosságra nézve reprezentatív módon készült minden országban. A kutatásban négy régió vett részt: Nyugat-Európa (Franciaország, Németország, Olaszország, Svédország, Egyesült Királyság), Közép-Kelet-Európa (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Izrael, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia), Közel-Kelet és Afrika (Egyiptom*, Kenya*, Szaúd-Arábia, Dél-Afrikai Köztársaság, Egyesült Arab Emirátusok), valamint Oroszország, Ukrajna* és Törökország*. A megjelölt országokban a kutatás az internethasználókra reprezentatív, a többi országban a teljes lakosságra. A mintába országonként ezer megkérdezett ember került be, a 20-50 éves korcsoportra, nemre, korra és régióra reprezentatívan. A felmérés húszperces online önkitöltős kérdőívvel készült az Ipsos paneljében szereplők körében.